Tipikusan mediálható ügyek
Voltaképpen minden konfliktus lehet mediáció tárgya. A pontos válasz pedig az, hogy minden olyan vita, ahol törvény a felek rendelkezési jogát nem korlátozza, ideértve néhány ügytípust, amit a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 1. § (3) bekezdése kizár.
Valójában a mediáció köre sokkal szélesebb, mint azt elsőre gondolnánk, mert mediálni lehet olyan konfliktust is, amire a jogi szabályozás nem terjed ki. Például mediálható egy patchwork-család heti menetrendje, vagy egy családi ház kertjének végében álló szerszámos-ház használata. Jobban alkalmazkodik a felek igényeihez, mert teljesen személyessé tehető az eljárás, szemben a hatósági/bírósági eljárásokkal.
De tekintsük át a tipikusan közvetítő elé kerülő ügyeket:
- családi ügyek: szülői konfliktusokok, vagy szülők és gyerekek közötti viták (persze, a gyermek életkora számít!), patchwork-család életének összerendezése, nagyszülők-szülők-unokák közötti konfliktusok feloldása,
- házassági ügyek, párkapcsolati viták: akár a (szét)válás kilátásba helyezése nélkül is,
- válási mediáció: szerencsésebb esetben még a bírósági eljárás előtt, vagy a per alatt (ebben az esetben a mediációs megállapodás becsatolható a bíróságra), de olyan is előfordul, hogy a válást követően jönnek a volt házastársak mediációra,
- gyermek felügyeleti jogának rendezése: előfordulhat, hogy a különváló szülők csak ebben a kérdésben szorulnak segítségre,
- szerződéses jogviszonyból származó konfliktusok: gyorsabb és közvetlenebb, mint az évekig tartó, szakértők bevonásával járó per,
- munkaügyi viták: akár munkavállaló-munkáltató közötti, de akár két munkavállaló közötti vita esetén is dönthet úgy – jellemzően – a munkáltató, hogy „házon belül” igyekszik feloldani a konfliktust.
Ez nyilvánvalóan nem teljes palettája a közvetői eljárásba vonható ügyeknek, az azonban jól látszik, hogy igen széles az eljárás alkalmazhatóság köre.
És hogy miért jobb, mint a szokásos ügymenet? Mert:
- nem kell évekig bíróságra járni, a mediáció gyorsabb, akár hetek-hónapok alatt lezárulhat,
- a mediátor mindkét felet képviseli, ezért nem kell a vitás feleknek külön-külön ügyvédet fogadniuk, tehát költségkímélőbb,
- nincsenek előre nem kalkulálható költségek (mint pl. a szakértő díja), a mediációs ülések óradíja előzetesen ismertetésre kerül és az nem változik.
De véleményem szerint az a legjobb benne, hogy akármilyen tárgyú is felek konfliktusa, nem kell alávetni magukat egy döntési gépezetnek. A felek nem adják ki kezükből a döntést, az érdekeik szem előtt tartása és a másik fél tiszteletben tartása mellett a mediátor segítségével állapodhatnak meg. És ez jó érzés!
