Ami nem hajlik, eltörik

Sokszor érzed azt, hogy te mindent megteszel és mindig te engedsz. Minden vita azért van, mert az érveid süket fülekre találnak, egyszerűen nem érti meg, hogy mit és miért mondasz. Pedig te ezerszer és még egy párszor elmondtad már, hogy te mit és hogyan gondolsz és nem érted, hogy nem képes megérteni és elfogadni. Minden egyes beszélgetés kisebb vagy nagyobb veszekedésbe torkollik, mert nem lehet vele egyről a kettőre jutni.

Nos igazad van. Tényleg nem érti.

De te érted azt, amit ő próbált elmondani neked már vagy ezerszer és még egy párszor? Biztos, hogy a te álláspontod a megoldás kulcsa? Te meghallod az ő érveit?

Nézz rá erre a fára. Ezer és még jó pár vihart kiállt már és mindig áll. Miért? Mert hajlik. Mert enged, amennyi még belefér a gyökerei merevségébe, a törzse büszkeségébe és a lombkoronája szabadságába. Így és csak így tudta azt a sok vihart túlélni és nem csak túléni, hanem élni. Ha nem hajolna, az első komolyabb vihar megroppantaná, összetörné és bármilyen eltökélten állt is volna teljes pompájában, mereven a tomboló szélben, elpusztulna. Enged a nála hatalmasabb erőnek és csak pár ága törik le, néhány levele vész oda, de életben marad, mert ez a világ rendje. A fák tudják ezt.

Mert a létezés ilyen: hatás- ellenhatás, energia – és energia. Aki nem tudja kezelni a felé ható erőket, aki állandóan úgy érzi, hogy árral szemben gyalogol, az valamit nem jól csinál. Erejét felemészti és soha nem éri el a célját.

A mediáció során megtörténhet az áttörés: tényleg meghallgatnak és te is meghallod a másikat, rádöbbenhetsz olyan dolgokra, amiket nem vettél észre éveken keresztül. Megtapasztalhatod, hogy a közös megoldás megtalálása nem feltétlenül önfeladást jelent. Helyére kerülhet pár, évek óta ide-oda dobált és feleslegesnek vélt gondolati elem, rácsodálkozhatsz arra, hogy mi is állt a folyamatos ellenállás mögött. Akár a te ellenállásod mögött…

És úgy távozhatsz, mint egy méltóságos, hatalmas fa, amelyik túlélte a vihart és új ágakat növeszt az elveszítettek helyére.

(A képet a kislányom festette.)