A dicséret ereje

Lehetne ezt a posztot ott kezdeni, hogy milyen kulturális, vagy társadalmi okai vannak annak, hogy az emberek nem fejezik ki elégszer és őszintén a másik felé, hogy büszkék arra, amit a másik tett.

Én ezt a posztot ott kezdem, hogy mindig mélyen meghat, amikor az ügyfeleimen látom, hogy mennyire jól esik nekik, amikor őszintén, szívből jövően megdicsérem őket, amiért megtették az első lépést egy kapcsolat működképesebbé tétele felé. Komolyan gondolom, hogy az embereknek – legyenek azok érett negyvenesek, vagy tizenéves kamaszok – szükségük van a szavak általi visszaigazolásra is. Jól esik mindannyiunknak, ha azt halljuk a másiktól, főleg attól, akinek elmondtuk tévedéseinket, feltártuk a kudarcainkat, szóval jól esik azt hallani, hogy van dolog, amit jól csinálunk.

Az őszinte dicséret nem csöpögős, nem terjengős, nem túlzó. Egyszerű szavakba öntött elismerése a másik erőfeszítésének. Rávilágít arra, hogy van szerethető részünk, amit mások is látnak, és van olyan, aki tényleg észreveszi ezt bennünk és ezt el is mondja nekünk.

A mediáció során adódik olyan pillanat, amikor az ügyfél azt érezheti, hogy túl sokat tárt fel a kudarcaiból és ezáltal negatív kép alakul(hat) ki róla. Pedig ez messze nincs így. Meggyőződésem, hogy aki mediációval igyekszik rendezni egy konfliktusos kapcsolatát, már többet tett magáért és a másikért, mint azt elsőre gondolná.  Aki a mediációs folyamat során esetleg olyan felismerésekre jut magával és a másikkal kapcsolatban, ami tisztábbá teszi a helyzet megítélését, nemcsak konfliktus feloldáshoz juthat közelebb, de az önfejlődésben is hatalmasat lép. És ez bizony dicséretre méltó teljesítmény!

A dicséretnek van ereje, gyógyító ereje van, olyan, mint egy forró, mézes tea egy hideg, esős délután: jólesik. Az a bámulatos benne, hogy annak is jóleső érzés, aki dicsér, jól esik megfogalmazni a másik ember értékeit. Magánemberként, anyaként ez mindig is természetes volt számomra, de az a tény, hogy ez mediátorként is átélhetem az egyes eljárások folyamán, igen nagy örömmel tölt el. Mert működik a varázslat addig idegen emberekkel is, olyanokkal, akik a segítségemet kérik, akik objektív harmadik félként vonnak be a konfliktusukba. Működik, mert a folyamat adott pontján helye van, mert segít és előre visz.

Szeretek varázsolni.